Hibák alkalmával a lakástulajdonosok villanyszerelőt keresnek (nagyon helyesen), de sok esetben a probléma meghatározásához sem rendelkeznek elegendő alapismeretekkel. Ez az írás is első sorban ehhez kíván segítséget nyújtani.
Ha a felhasználók megismerik az eszközöket, tudják például, melyik eszköz mire való, vagy azt, hogy is néznek ki ezek az elemek, a szakember segítségére lehetnek a hiba meghatározásában, de akár -telefonos segítséggel- a gyors, szakembert nem kívánó hibaelhárítás is lehetségessé válik. Volt számos ilyen eset a praxisomban.
Nézzük az alapokat
A lakáselosztó szerelvények az életünk igen fontos szereplői, még ha nem is vagyunk ezzel minden pillanatban tisztában. Ezek az egységek védenek minket és értékeinket minden percben, az év 365 napján. Csendes, javarészt rejtegetett, méltatlanul mellőzött részei a lakásunknak, ingatlanunknak. Sok esetben találkozom azzal, hogy kültéri szekrényben vannak, padlástérben, folyosón szerelték fel őket, sokszor akár minden védelem nélkül, a pornak, párának, napfénynek is kitéve.
Nézzük és ismerjük meg őket most egyesével.
Főbiztosíték
Hogy megismerkedjünk a főbb elemekkel, – a folyamatokat is figyelembe véve – kezdjük a sort az un. főbiztosítékkal vagy főbiztosítékokkal (három fázisú bekötés esetén).
A főbiztosítékokat a villanyóra dobozában helyezik el, plomba oltalma alatt. Ezeken a megszakítókon áramlik át a lakás teljes villamos ellátása.
Mikor lesz ez számunkra fontos?
Ha le szeretnénk áramtalanítani az ingatlanunkat, akkor érdemes itt megtenni. Ezen felül előfordul, hogy egy zárlat alkalmával nem csak a lakásban lévő, az adott áramkörhöz tartozó kismegszakító csapódik le, hanem a főbiztosíték vagy azok egyike (három fázisú hálózat esetén) is. Tünetek a következők:
- Egy fázis esetén azt tapasztaljuk, hogy visszakapcsoljuk a lakásban lévő FI relét és kismegszakítókat, de még sincs áram a lakásban.
- Több fázis esetén a lakás bizonyos részein nincsen áram.
Ilyenkor érdemes „meglátogatni” a villanyóra szekrényt és visszakapcsolni az adott főbiztosítékot.
Következő eszközünk az un. FI relé
Ez a név a német Fahler (hiba) és az SI-mértékrendszer szerinti áram (I) egyezményes jeléből tevődik össze. Vannak, akik életvédelmi relé (ÉV relé) vagy áram-védőkapcsoló (ÁVK) néven ismerik.
Mikor lesz ez számunkra fontos?
Működési elve a betáplált és a (nullán) visszatérő áram mennyiségének szimmetriáján alapul. Szivárgás vagy esetleges áramütés esetén (amennyiben a szivárgás értéke meghaladja a 30mA-es határértéket), a készülék leold. Magyarán, ha áramütést szenvednénk, ez az eszköz ment ki minket az áramkörből.
Ez akkor is igaz, ha nem minket ráz meg az áram, hanem valamelyik fogyasztónk (készülékünk) testzárlatossá válik. Ebben az esetben a FI relét nem tudjuk vissza kapcsolni mindaddig, amíg a hibaforrást ki nem iktatjuk a rendszerből.
(Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, illetve mit tehet ilyenkor egy laikus felhasználó, azt egy korábbi írásomban részleteztem)
Jobb megértés érdekében érdemes megjegyezni, hogy a lakások többségénél a lakás teljes villamos terhelése áthalad ezen az eszközön, így felügyelve az egész lakást.
Készülék formálisan hasonlít a kismegszakítókhoz, azonban szélesebb azoknál. Ezen felül van rajta egy un. TESZT gomb (pirossal bekarikázva), amivel ellenőrizhetjük a készülék működőképességét. A gombot megnyomva, a készülék leold.
(Szolgálati közlemény: mielőtt tesztelne, érdemes meggyőződni arról, hogy kikapcsoltunk-e minden elektronikus készüléket a lakásban!)
Vannak kombinált egységek is, melyek egyszerre FI reléként és kismegszakítóként is funkcionálnak. Jobbára egyéni gépek védelméhez alkalmazandók, pl: kazánok, bojlerek, jacuzzik, stb. A tesztgombok ezeken az eszközökön is megtalálhatók!
Elérkeztünk a kismegszakítókhoz
Köznyelv leginkább a “biztosíték” szót használja ezeknél az eszközöknél, azonban a megnevezés a régi un. olvadó biztosítékoktól származik. A lényege ugyan az, azonban a kismegszakítót nem kell cserélni egy zárlat után, elegendő azt visszakapcsolni, miután a hibaforrást kiiktattuk az áramkörből.
Működési elve az áram hőhatásán alapul. Zárlati áram esetén, a benne lévő un. bimetál hozza működésbe az eszközt, illetve végzi a leoldást.
Fi relével ellentétben ez az eszköz nem a mi életünket hivatott védeni (persze közvetve igen), hanem a falban lévő vezetékeket.
Kismegszakítókat megkülönböztetjük a névleges áram áteresztő képességén kívül un. leoldási karakterisztikával is, de ennek ismertetésével nem untatnám Kedves Olvasóimat.☺️
Több készülék együttes alkalmazása esetén a vezetékeken átfolyó áram mennyisége meghaladhatná annak terhelhetőségét. Egy jól biztosított hálózaton, hogy ez ne következhessen be, túlterhelés esetén az áramkörhöz tartozó kismegszakító leold.
Mikor lesz ez számunkra fontos?
Sokan követik el azt a hibát, hogy a gyakran leoldó kismegszakítót lecserélik egy nagyobb értékűre. Ezzel ugyan kiküszöbölnek egy bizonyos problémát, azonban generálnak egy sokkal veszélyesebbet. Ebben az esetben ugyanis a vezeték túlterhelődhet és a fizika törvényei érvényesülnek.
Túláram hatására erősen melegedni kezd a vezeték. Minél jobban melegszik, annál nagyobb lesz az ellenállása. A megnövekedett ellenállás pedig további melegedéshez vezet. Ez az ördögi kör a vezeték kiolvadásához vezet, szélsőséges esetekben lokális vagy teljes lakástűzzé is terjedhet, tehát jobb ezt a megoldást mellőzni!
Ha azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztókat nem bírja el a rendszer, a kismegszakító folyton leold, bővíteni kell a hálózatot új áramkör(ök) kiépítésével. Ehhez már mindenképpen szakember bevonása szükséges!
FONTOS:
A fenti információk abban lehetnek az átlag felhasználó segítségére, hogy megérthesse az esetlegesen felmerülő problémák okait. Ugyanakkor semmi esetre sem javasoljuk az árammal való hazardírozást. Ha rendellenességet tapasztal elektromos hálózatával kapcsolatban, bizonytalan egy kérdésben, mindenképp forduljon szakemberhez!
