„25 000 Ft egy órás munkáért? Mit képzel? Két diplomával sem keresek ennyit!” – hangzik a felháborodott megjegyzés. A megrendelők számlán látott összegek tapasztalatából fakadó felháborodása olyan általános megállapításokhoz vezet, hogy a szakemberek az utolsó bőrt is le akarják nyúzni a szegény emberekről.

A pénz sajnos mindig kényes téma, de különösen, ha szolgáltatási díjról, fizetésről van szó. És mint minden tabu esetében, ez itt is sok információhiányból adódó félreértéshez vezet.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy az ügyfelek nagyon sokszor nincsenek tisztában azzal, mi mindent kell megfizetniük egy-egy munka kapcsán, ezért egyre gyakrabban kerül szóba a kérdés: „miért annyi, amennyi?”

Arra gondoltam, tisztázzuk a kérdést: valóban az évszázad biznisze most szakembernek lenni? Vagy inkább megbújik az igazság a magasnak érzékelt árak mögött.

Mielőtt Ön tovább lapozna mondván “ez nem az én dolgom”, én azt mondom, érdemes mégis elolvasni ezt a cikket a tisztánlátás végett. Információk nélkül nehéz lehet megérteni, mi mindenből áll össze egy szolgáltatási díj, illetve, hogy nekünk szakmunkás vállalkozóknak milyen szempontokat kell figyelembe vennünk az áraink alakításakor!

Természetesen szerelő és szerelő közt is van különbség, ám erről egy másik cikkemben már írtam, ezért az egyéni eltérésekre nem térnék most ki.

Nézzük meg csak általánosságban, melyek azok a szempontok, amik biztosan befolyásolják a munkaköltségeket.

 

„De jó neki! Ő vállalkozó…”

Alkalmazotti perspektívából nézve biztosan nem egyértelmű, hogy már önmagában az a tény, hogy valaki vállalkozó, mennyi költséggel jár.

Feltételezve, hogy minden szakinak van valamilyen vállalkozása, amivel számlásan végzi a tevékenységét, kezdjük azzal, hogy egy vállalkozást meg kell alapítani, ami költségekkel jár. Aztán folytassuk az unalomig ismételt járulékok és egyéb vállalkozási költségek befizetésével. Ezt akkor is fizetni kell, ha a vállalkozónak éppen nincsen bevétele! És itt most ne csak a megrendelések hiányára gondoljunk. Ott van még a szabadság, vagy betegség esete is. 

A kiadási oldalról sajnos hosszasan lehet tovább folytatni a sort. Ha van bevétel, akkor az után adózni kell. Ehhez szükséges egy könyvelő, aki mindezt rendezi. Könyvelési díjak vállalkozásonként eltérhetnek, hiszen a vállalkozási forma, mérete, az esetleges alkalmazottak száma, valamint a kiadott és költségszámlák mennyisége, összege is eltérő. KATA-s vállalkozás esetén is minimum 15.000Ft-ról beszélhetünk havonta. Társas vállalkozások esetében pedig ez az összeg több tízezer forinttól indul. 

Egy kisvállalkozónak nem kell nagy apparátust fenntartania, tehát az kisebb költséggel tud dolgozni. Egy nagyobb cég esetében viszont jelentős plusz költségek jelentkeznek, ami kihatással van az óradíjakra vagy vállalási díjakra is. 

 

Következő nagy költség tényező a telephely(ek), autó- és géppark.

A telephely sok esetben bérlemény, amire szintén igaz, hogy bevétel hiányában is fizetni kell! Ha saját az ingatlan, azt is meg kellett venni, így komoly pénzeket kötött le.

Szerszámokat, anyagokat tömegközlekedéssel nem igen lehet szállítani, ezért egy autó vásárlása és fenntartása minimum elengedhetetlen.

Hogy ki, milyen autót választ azt nem lehet egyértelműen kategorizálni, de azt is látni kell, hogy “olcsó”, romos autó nem csak hiteltelen megjelenést biztosít, de egy váratlan meghibásodás esetén bizonytalanná is válik a vállalkozó munkahelyen történő megjelenése, ami további gondokat, kellemetlenségeket generál. És mivel az autó nem malacpersely, ezért számolni kell a jármű piaci értékvesztésével, valamint a jelentős amortizációs és szervizelési költségekkel is!

Autóhoz kapcsolható a nem ritkán 400-600Ft-os parkolási díjak óránkénti költsége. Üzemanyag szintén autótól és futásteljesítménytől függően jelentős összeg lehet. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ha egy cím 1 órányi autóúttal elérhető csak, (mindegy, hogy a távolság vagy a forgalmi dugó miatt), az utazási idő alatt a szakember szintén nem tudott pénzt keresni.

Tovább haladva a sorban, be kell fektetni szerszámokba, tárgyi eszközökbe. Szerszámok megvétele vállalkozásonként eltérő. Bizonyos feladatok elvégzéséhez komoly, esetenként több százezer, vagy akár több millió Forintos eszköz(ök) megvásárlására is szükség lehet. Nem kell mondanom, hogy ezen eszközök mindegyike amortizálódik, szervizeltetni kell, eltörik, ellopják (mert sajnos erre is van példa), vagy más miatt kell pótolni kopó alkatrészeiket, vagy egészüket. 

Érdemes megemlíteni a telefont (havi számlával együtt), laptop, nyomtató, munkaruha, stb. kinek mi a tevékenységi köre….

Reklám és hirdetési költségek is jelentős összeget képviselhetnek a “csomagban”. Ezek is cégre szabottak, de véleményem szerint egy valóban működő hirdetés vagy kampány minimum hat számjegyű összegbe kerül havonta.

 

Összességében milliós tételek, és még el sem kezdtünk dolgozni

A vállalkozó csak az elvégzett munkája után kap pénzt. Ha nincsen produktum, az idejét nem fizeti senki, mint egy alkalmazotti státusz esetében. Tehát nem érdemes összevetni az óradíjakat egy nettó fizetéssel, mert a szaki munkadíja se nem nettó, se nem haszon, de még csak nem is fizetés.

 

Mi tartozik a munkavégzésbe?

Miután szemrevételeztük az alapköltségeket, nézzük a dolgokat a munkaórák oldaláról.

Ezt két részre oszthatjuk: 

-tevőleges munkavégzésre;

-az ügyfelek számára láthatatlan háttérmunkák elvégzésére. 

Kezdjük ezt is a folyamat elején.

  “Dobjon róla egy ajánlatot.” – mondják néha az ügyfelek hanyag eleganciával.

Már a megfogalmazásból is egyértelműen kiderül, hogy az emberek az árajánlat adás folyamatát úgy képzelik el, hogy a szaki hazamegy és előhúz egy a számára tökéletesen aktuális, személyreszabott ajánlatot a fiókból. Ez sajnos nem így működik!  

Egy ajánlatírással el lehet tölteni több órát (lakás esetében is), mire az ember objektíven összeszámolja az anyagokat, felbecsüli a munkát stb. Változnak az árak, az igények, ezért nem lehet ugyan azokat a számokat alkalmazni. Persze, lehet hasra ütésre is árazni, de annak azért megvan a maga kockázata. Ha alá lövöm, nem keresek megfelelően, ha fölé, akkor előfordulhat, hogy nem tőlem rendelik meg az adott munkát. 

Legtöbb esetben az ajánlatadást megelőzi a kapcsolatfelvétel, majd egy helyszíni szemle. Ez utazással együtt 2-4 óra is lehet, forgalom, távolság, munka függvényében.

Ha ezeket mind letudtuk és megállapodtunk, akkor jön csak a munkavégzés. Na igen, de ezek a folyamatok párhuzamosan futnak.

Mit jelent ez a mindennapokban?

A vállalkozótól jogosan elvárják, hogy a megrendelt munkát folyamatosan, legalább napi 8 órában végezze. 

Felvetődik a kérdés, mikor jut idő

-a felmérésre;

-levelek megválaszolására;

-szerződések megírására;

-számlázásra;

-anyagbeszerzésre;

-stb, a teljesség igénye nélkül?

Ezeket az adminisztratív feladatokat az ügyfelek java része nem látja. Pedig ezek mindegyike sok-sok óra plusz feladat, melyeket nincs más lehetőség, meg kell jeleníteni az árképzésben!

Amikor elhangzik az a kritika, hogy: “A vállalkozók manapság annyit akarnak keresni, mint én a két diplomámmal.” – arra annyit szoktam válaszolni, hogy egy kérdés az, hogy ki mennyit szeretne keresni, meg egy másik, hogy mennyit tud és egy harmadik, hogy mennyit muszáj. Mert könnyedén belátható, hogy ha az így is egyre fogyatkozó szakmunkásoktól azt várjuk, hogy éhbérért dolgozzanak, akkor záros határidőn belül nem lesz, aki megszerelje a villanyt, lerakja a követ vagy kifesse a szobát.

Emellett azt is kívánatosnak tartanám, ha a különféle szakmákat nem akarnánk minden áron hierarchiába rendezni. Attól, mert egy munkát két kézzel végeznek, még kell hozzá ész és tapasztalat! Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a villanyszereléstől is függhetnek életek, ha az nem megfelelően van kivitelezve, tehát a miénk például nem csak összetett, de rendkívül felelősségteljes szakma is!

A tudást megszerezni nem csak iskolában lehet! A felelősségteljes és magas minőségű munkához szükséges tapasztalat hosszú, kemény évek munkája alatt jön össze, ami pedig szerény véleményem szerint van olyan értékes, hogy ne kelljen olcsón adni. Másképpen fogalmazva, az árképzés tükrözi még a szakmai felkészültséget, precizitást és szolgáltatási színvonalat is!

 

Mennyi az annyi? 

Most, hogy tisztáztuk, milyen költségei vannak a szakmunkás vállalkozóknak és beszéltünk róla, hogyan zajlik az árképzés, nézzük meg számszerűen, mi milyen áron vállalunk munkát a Tisztelt Megrendelőinknek:

Az utóbbi tapasztalataink alapján bevezettünk 15.000Ft felmérési díjat. Ez nem fedezi a befektetett időt és energiát, de legalább valamennyi megtérül belőle, pl. az üzemanyag és parkolási díjak. Ezért az összegért az Ügyfél is kap valamit, hiszen a konzultáció során felmérjük a lakás állapotát és szakmai tanácsot és ötleteket is adunk, amiért az Ügyfelek hálásak is szoktak lenni.

Munkavégzési áraink:

Kiszállás + egy óra munkadíj 25.000Ft/ 1 fő

Minden további megkezdett óra 12.000Ft/fő

Napidíj esetén 70.000Ft/fő-vel számolunk.

Ezek az irányadó árak, de bizonyos esetekben és nagyobb munkák alkalmával projekt árat adunk.

Természetesen az árváltozás jogát fenntartjuk!